"A civilek olyanok a társadalomban, akár a méhek. A beporzással, azaz az ötletekkel, gondolatokkal és munkájukkal sokkal többet tesznek hozzá ahhoz, mint amit sokszor szerepvállalásuk jelent."
A hasonlat dr. Lukács Gábor egyetemi docenstől ered, aki a háromnapos rendezvényt azzal a gondolattal nyitotta meg, hogy maga a találkozónak otthont adó Georgikon Egyetem is tulajdonképpen egy civil kezdeményezés keretében jött létre. „A civil klasszikus értelemben azt jelenti, hogy egyenruhás szervezethez nem tartozó személy.” Egykor két ilyen civil, Festetics György, akit 1791-ben elég viharos körülmények között bocsátottak el a seregből, és Nagyváthy János, aki egy szembetegség miatt szerelt le, fogott össze, és ezt követően megalapította Európa első mezőgazdasági felsőfokú tanintézményét Keszthelyen.
Zöld Civil Országos Találkozó évente megrendezésre kerül, augusztus utolsó hétvégéjén történetében harmincadszor gyűlt össze, idén mintegy kétszázötven résztvevő, kilencven szervezet képviseletében. Biztosítva, hogy nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is jelen vannak, hogy tanuljanak egymástól, és megfogalmazzák közös elvárásaikat.
A találkozón négy plenáris ülés alatt folytattak eszmecserét elsőként arról, hogyan tudna csatlakozni minél több ember a zöld gondolathoz. Civil kezdeményezés fontosságáról adott tanúságtételt, az az összefogás, ami hazánk négy nagy tavának védelmében alakult, és melynek égisze alatt kísérik figyelemmel a jelenleg zajló tóparti, jórészt turisztikai beruházásokat.
Mert nem minden fejlesztés zöld, ami zöldnek látszik. A területrendezés félreértéseknek adhat okot, ha az azt jelenti, hogy betonozzanak körbe élővíz partot, vagy vágjanak ki fákat a kívánt cél érdekében. Egy beszélgetés keretében megismerhettünk azonban olyan kiemelt, természet alapú innovációkat, amelyeket az Éghajlatvédelmi Szövetség díjazással is értékelt. A KlímaSztár díjnak nevezett elismerést öt pályázó nyerte el, a legjobb helyi, közösségi gyakorlatokért a települési zöldfelület és esővíz gazdálkodás területén, többnyire önkormányzatok, akiknek a képviselői röviden be is mutatták különböző újításaikat.
Végül a Greenpeace ügyvezető igazgatója, az Egyensúly Intézet társalapítója, és a Válasz Online újságírója a közönséget is bevonva fejtegette, hogy hogyan lehet meghatározó a klíma- és ökológiai válság a politikában. Hogyan érhetjük el, hogy a közelgő választási kampányokban kiemelt fontosságot kapjon a téma.
Szakmai fórumokon és szekcióüléseken folytatódott több helyszínen a tanácskozás civil szervezetek „moderálásával”, csak hogy az ismertebbeket említsük, és a fiatalok körében népszerű WWF Magyarország Alapítvány, a Fridays For Future, az Extinction Rebellion, de a TASZ, az EMLA Egyesület, vagy a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület is képviseltette magát.
Elhangzott, hogy a világot fenyegető környezetvédelmi problémák régen is jelen voltak, és ma is aktuálisak, csak éppen az évtizedek alatt sokkal nagyobb katasztrófákká nőtték ki magukat. Világméretű krízishelyzeteket okoztak, nagyobb veszélyt jelentenek, és egyre komplexebbé vált a megoldásuk.
Az a legtöbb ülésen szóba került, hogy a fiatalok a jövő kulcsszereplői, akik, ha a politikában is hallathatnák hangjukat, befolyásukkal változtathatnának a ma alkalmazott „struccpolitikán”, egy új generáció igenis tehetne az élhető körülmények megteremtéséért. Főleg egy olyan generáció, amely a környezeti nevelés részese.
A rendezvényt a jelentkezők mintegy harmada önkéntes munkával segítette, és több érdeklődővel is találkozhattunk. Ők ide tömegközlekedéssel, de legalábbis nem autókkal érkeztek, nem ittak eldobható műanyagpalackokból, még a tanácskozás utáni közösségi programokon is részt vettek, különösen, hogy egyes szekcióülések az éjszakába nyúltak, így aki akarta, a péntek estét is éberen tölthette, vitázva fontos kérdésekben.
