Az utóbbi időben megnőtt az alacsonyabb ökológiai lábnyommal üzemeltethető épületek építése iránti igény, és választhatóvá váltak azok a fűtési módok, melyek a környezetre kevésbé ártalmasak.

Az építőipar ma az egyik legkörnyezetkárosítóbb iparágak egyike, az építőelemek előállítástól kezdve a szállításon át az építési technológiák alkalmazásáig. A magyar lakások az európai lakásokhoz mérten jóval több energiát fogyasztanak, az épület egy része pedig újrahasznosíthatatlan hulladékként végzi. Mindeközben az esztétikai szempontok egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a design megoldások felé, ami egyre több vegyi anyag felhasználását eredményezi.

Ahány ember, annyi elképzelés. Legyünk tradicionálisak, modernek vagy kreatívok, az otthonteremtésben megtaláljuk saját egyéniségüket. Az eredmény, a kész otthon pedig sokat elárul rólunk, a személyiségünkről, az anyagi helyzetünkről, szemléletünkről.

A régi korok embere addig nem épített semmit, amíg annak tervét össze nem egyeztette felsőbb hatalmakkal, támogató csillagállásokkal, fényszögekkel. Ez a tudás ma is létezik, csak éppen vissza kell térnünk a múlt elképzeléseihez, és egy dimenzióváltással megismerhetjük a modern jövőt. Ihletet meríthetünk a galaxis-szerkezetű, elképzelt városok világából, amelyben mindennek megvan a maga helye és rendeltetése, akárcsak az erőforrás alapú gazdaságot alkalmazó Venus projektben.

A jelenkorban újra divatba jön, hogy az épületek szerkezetéhez a szigetelés és a természetközeli szempontoktól vezérelve vályogot használnak beton helyett, visszatérve ezzel társadalmunk gyökereinkhez, az emberiség történetének kezdeteihez. Alkalmazása ma mégsem jelent visszalépést a civilizációban, mert ezen a területen is jellemző a modernizáció, valamint a tudatosság arra nézve, hogy környezetbarát építőanyagok alkalmazásával világszínvonalú és mégis természetközeli építészeti megoldásokat mutathassunk fel.

Mai trend a házakat úgy tájolni, hogy annak előnyeit évszakok szerint hasznosíthassuk. Skandináv példára egyre több dombházat hoznak létre, amely a tájba építi be a ház helységeit, akkor is, ha épp az egy füves domboldal. Lakói pedig jó szigetelésről számolnak be.

Ha már megvan az épület szerkezete, felmerül a kérdés, hogy aktív vagy passzív legyen a ház, vagyis mennyire legyen üzemeltetése fenntartható. A passzívház egy olyan épület, melynek működtetéséhez csak annyi külső energiát kell felhasználnunk, ami a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. Nagy szerepet játszanak az épület alkotóelemei, és a nyílászárók abban, hogy az energia ne vesszen el.

Aktív pedig attól lehet egy ház, hogy több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Teszi ezt napelemmel, napkollektorral vagy például hőszivattyúval. Így eljuthatunk az okosotthonokig, amely azt az aktívházhoz képest digitalizálva, mintegy autonóm módon vezérelve működteti.

A házban cirkuláló víz elosztásának, felhasználásának, valamint az esővíz újrahasznosításának egy külön fejezetet kellene szentelni.

S ha már megvan az ideális ház, jöhet a zöld lakberendezés és háztartás. A térrendezés egy sajátos művészete, a Feng Shui az egyik legjobb példa arra, otthonunk berendezése közben hogyan törekedjünk harmóniára. Változtassunk csak egy dolgot a megszokott lakberendezésen, és azzal aktiválhatjuk a chi-t otthonunkban, azokon a életterületeken, amelyeket az életünkhöz hasonlóan a Feng Shui is felosztott kilenc részre.