A globális felmelegedésről
2020. február 28. írta: Kreatívan ébredő

A globális felmelegedésről

Pro és kontra

 pannon_to_hult_helye.jpg

 A globális felmelegedés létét sokan vitatják. Még ennél is többen vitatják, hogy ha létezik, természetes folyamatról van-e szó, vagy emberi tevékenység az oka.

A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése számtalan következménnyel jár. Emelkedik a felszíni vizek és a troposzféra hőmérséklete, olvadásnak indulnak a sarki jégsapkák, megváltozik az éghajlat. Az emberiség jelenlegi tudása szerint az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás okának az ember tevékenységét nevezi meg.

Nézzük miért, pro és kontra.

Tény, hogy a XX. században a globális felmelegedés folyamata gyorsabb volt, mint a megelőző néhány évszázadban. Az is tény, hogy a legutóbbi jégkorszak alig 10 ezer éve ért véget, a Föld természetes módon is melegedő, interglaciális időszakában vagyunk. Egyes kutatók nemrég még jégkorszakot jósoltak a közeljövőben, összehasonlítva az öt glaciális időszak körülményeit, ma meg már a felmelegedést látják valószínűbbnek. A Holnapután című katasztrófafilmben, amelyet szakemberek bevonásával készítettek - láthattuk az utópiát, amely egy új, világméretű eljegesedésről szól. Való igaz, a történetben még ennek is a felmelegedés a kiváltó oka.

Nem ez az első globális felmelegedés a Föld történetében. A Pleisztocénből a Holocénbe váltó 1000 év alatt 10 Celsius fokot nőtt az átlaghőmérséklet, tehát átlagban százévente egy fokot emelkedett. A Holocén kor hatezer évvel ezelőtti legmelegebb pontján, az ún. klímaoptimumban a Föld átlaghőmérséklete mintegy 1 Celsius fokkal lehetett magasabb, mint napjainkban. Igaz, hogy többezer évvel ezelőtt, amikor a Föld hőmérséklete ennyire magas volt, a tengerszint majd tíz méterrel volt magasabb a jelenleginél.

Azóta a hőmérséklet ezer évenként kb. fél fokot csökken, és mától mintegy ötezer év múlva ismét egy hűvös, glaciális klíma kezdete várható. E változások azonban nagyságrenddel lassúbbak, mint a várható antropogén felmelegedés.

A tavalyi év a második legmelegebb év volt az iparosodás kezdete óta. A Föld átlaghőmérséklete 1,1 fokkal volt magasabb. Hihetetlenül gyors a felmelegedés üteme, és ehhez egyrészt hozzájárult a légköri szén-dioxid mennyiségének természetes ingadozása is. Amikor lehűl az éghajlat, akkor az óceánok nehezebbé váló felső rétegei sokkal több szén-dioxidot juttatnak az óceán mélyére. Emiatt csökken a légkör szén-dioxid készlete, ami tovább fokozza a lehűlést, amit egy újabb felmelegedés követ.

Úgy tűnik, hogy napjainkban, amikor a szén-dioxid többletet már az ember okozza, csak ront a körülményeken. Az üvegházgázok elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a kőolaj és földgáz elégetése során keletkeznek. Ezért a mérséklés fő eszköze az ilyen tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentése, vagy azok kiváltása lenne megújuló energiaforrásokkal. További kockázati tényezők a káros mezőgazdasági folyamatok, amelyek jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki, illetve az erdőirtás, amelynek következményeképpen a földi növényzet által korábban megkötött szén-dioxid, ezentúl a légkörbe kerül, és itt évente több milliárd tonna mennyiségről van szó.

A Föld története során a mainál több fokkal melegebb és hidegebb éghajlat is előfordult már, gyakran más-más földrajzi szélességen és eltérő körülmények között volt jellemző, de mindig voltak kiterjedt területek a bolygón, ahol a hőmérséklet az élethez szükséges tartományban maradt. Arra törekedjünk hát, hogy minél nagyobb életterünk legyen, de legalább is tudjunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez.

Leginkább tegyük élhetővé a környezetünket, ugyanis a szén-dioxid és üvegházhatású gázok kibocsátásban nem az a legkárosabb, hogy felmelegedést okoz, hanem, hogy légszennyezést, és a vizek szennyezését okozza, amelyet a fogyatkozó élővilág nem tud helyettünk helyrehozni. Az emberiség minden évben tesz a melegedésért és hozzájárul az óceánok savasodásához. Mindez megbolygatja és felgyorsítja az amúgy természetes folyamatokat.

Nehéz megjósolni a jövőt, és nem minden felett van hatalmunk. Csillagászati okok, esetleges vulkánkitörések és meteor-becsapódások a végső katasztrófák kiváltó okai között vannak. A naptevékenység és a Föld mágneses pólusváltása is közrejátszik az életfeltételeink alakulásában, és független az emberiségtől. Minden másért, vagy más ellen lehet tenni.

 

kiszaradt_pannon-to.jpg

 

 

 

 

 

Pannon-tenger helye a Balaton-felvidéken (1-2.kép)

 

 

       

pannon-tavi_kavics.jpg

                                                                                                         

                                                                                                                      Pannon-tavi kavics

 (10-06, millió év)

 

szakértői vélemények forrása: met.hu

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kreativanebredo.blog.hu/api/trackback/id/tr2115495452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása