Az élővilág üzenete az utókor számára
2018. február 06. írta: Kreatívan ébredő

Az élővilág üzenete az utókor számára

mehecske1.jpg

 

A méhek üzenete

Örökségünk természeti értékek színes tárháza, amelyet védelmi óvintézkedéseinken kívül gondozni is feladatunkká vált. A fennmaradt ökoszisztémák állatok és növényvilág élőhelyei, ezért védenünk kell nemcsak a ritka fajokat, hanem minden biodiverzitást, amely övezi őket.

A leghatékonyabb védelmet - mindenféle beavatkozást figyelmen kívül hagyva, - akkor érjük el, ha pont, hogy érintetlenül hagyjuk a természet háborítatlan területeit, és az ott található élőlényekre hagyjuk a természetes kiválasztódás és tápláléklánc folyamatát.

Ahol az állandóan megnyirbált erdőségek élőlények milliárdjainak adnak otthont, ott az ember még közbeléphet, és telepíthet hasonló közeget számukra – az esőerdőket olykor kivéve -, a gond ott van, ahol a globalitás szintjén nem lehet majd jótékonyan és közvetlenül helyrehozni az okozott kárt, mint például a sarkvidékeken zsugorodó jégtáblák esetében, ahol az őshonos állatok a jelenben is szenvednek az átlaghőmérséklet emelkedésének következményeitől.

Egyes állatok jelzik az egyensúly felborulását, mi több, függ az ökoszisztéma a jelenlétüktől, hiányuk pedig ökológiai katasztrófához vezethet.

A méhek beporzással rengeteg termény hozamát és minőségét javítják, a haszonnövények több mint fele, és akár tágabb értelemben a világ élelmiszertermelésének 35%-a is függhet a beporzás sikerétől.

Nélkülük és a beporzás nélkül alig teremne a Föld több táján tök, kivi, cukkíni, de kevesebb teremne mandulából, almából, sárgabarackból, mangóból vagy uborkából is. Amit kivételesen például a mézelő méhek munkájának javára írhatunk, hogy ők végzik a kávécserje beporzását, ezúton egy egész gazdasági ágazat függ tőlük.

Az Apimondia a méhészek világtalálkozója, négyévente rendezik meg általában felváltva Európában és azon kívül. 2009-ben Franciaországban, Montpellierben került sor a világkiállításra, ahová eljutott az állandó résztvevő Országos Magyar Méhészeti Egyesületen kívül egy balatoni méztermelő cég is. Az Apimondia keretében a világ minden tájáról érkeznek szakemberek, előadásaik alkalmával sajnos kedvezőtlen képet kaphattunk a méhfaj helyzetéről. Míg a francia gazdasági közelképen arról tájékozódhattunk, hogy drasztikusan csökken világszerte a méhállomány, legutóbb kiderült, több olyan méhfajta, mely évszázadokig jelen volt például Törökországban, az elmúlt évtizedek intenzív vándorlása következtében eltűnt. A méhek továbbá egyszerűen elfelejtettek mézet termelni és káosz alakult ki a méhészeti ágazatban. (A következő 2021-es kongresszusnak Oroszország ad otthont.)

Egyes kutatók szerint addig nem lehet gond, míg a méhek szorgos munkáikat végzik, és megélnek az ember tevékenysége mellett, de állítják, oda kell figyelnünk arra a tendenciára, hogy kolóniáik csökkennek, és már most jelezik a veszélyt az élővilágban. Mindaddig, amíg jelen vannak, annak az az üzenete, hogy az élet optimális feltételei a természetben biztosítva vannak.

mehecske4.jpg 

 

balna1.jpg

 

 

 

A bálnák üzenete az utókor számára

Amikor egyes fajok kipusztulásáról beszélünk, elsőként említik a bálnák ügyét, hiszen a méhekhez hasonlóan ez a másik olyan állatfaj, amely populációjáról következtethetünk a természet állapotára. A levegő felmelegedésével egyidőben az óceánok hőmérséklete is emelkedik, így az ökoszisztémát a világ vizeiben a szárazföldihez hasonló mértékben befolyásolja az éghajlatváltozás.

A bálnákat az ellenük folytatott vadászat tizedelte sokáig, mire etológusok észrevették, hogy kihalásuk üzenetértékű, mivel sok vízi élőközösséggel élnek szimbiózisban. Azt is megfigyelték, mikor a bálnavadászok elfogták egyedeiket, több közülük kiúszott a partra, tetemeiket találták csak meg.

Egyes vélemények szerint a bálnák közösségi lények, csoportban gondolkodnak, és nagyon hűséges állatok, egy párt választanak maguknak egy életre. Amint ivaréretté válnak, elindulnak a választott párjaikhoz, képesek több ezer kilométert is vándorolni. Ezért hitték sokáig, hogy a bálnavadászok által elfogott párjaik után sóvárogva, szerelmi bánatukban úsztak ki a partra.

A felmelegedő óceán leglátványosabban talán a Galápagosz-szigetek élővilágát sújtja, és egész pontosan ott, ahol az olyan természeti jelenségek, mint az El Nino jelentkeznek. A monszunon túl, ilyenkor gyengébbé válik a passzátszél, így a melegebb víztömeg helyére mérsékelten érkezik a hidegebb áramlás. A felmelegedés pingvinek, fókák életét nehezíti. A leguán például csak és kizárólag algákat eszik, amelyek összetétele a víz savasodása miatt ugyanúgy megváltozott, mint a korallok minősége, így félő, hogy táplálék nélkül maradnak.

Hogy mit tettek eddig? Több megmentő akció is indult, teknősöket, egyéb ritka fajokat próbálnak helyi nemzeti parkok rezervátumszerű közegben szaporítani, sok helyen vezették be tengeri halak halászati tilalmát. Az állatok eközben próbálnak alkalmazkodni a változó feltételekhez. A tengerfelszínnel kapcsolatban szakértők azt mondják, akár egy évtizedig is eltarthat, mire az ökológiai egyensúly helyre jön ott, ahol a tűréshatárt közelíti meg a víz hőfoka.

 

balna2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kreativanebredo.blog.hu/api/trackback/id/tr9013638476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása