A jó bornak idő kell, mondják a szakértők... A jó víznek is. A víz hosszú utat tesz meg a hegy belsejéből a forráson keresztül a palackig, magában rejti a természet csodáját, mely évezredeken keresztül érlelődött a Földet alkotó kőzetek mélyén. Hogy ne szabadkozzon senki, aki az alkoholmenteset kedveli, ma újra üdvözlendő minden, ami egészséges. Valószínűleg a tiszta víz hiánya annak az oka, hogy az ennyire felértékelődik. A „kék arany” korunk egyik legfontosabb és legmeghatározóbb elemévé vált, tekintsünk rá úgy, mint hazánk pótolhatatlan kincsére. A világ egyes részein létkérdés a hiánya, és nincs elérhető közelségben az emberek számára, értékeljük, hogy nálunk csodákban bővelkedve van jelen. Ha elég sokat fogyasztunk belőle, különbséget tudunk majd tenni aromájuk, pezsgésük között, attól függően, hogy honnan származik, forrásvíz, vagy gyógyvíz-e, de még a szénsavmentesek között is érezni az ízbeli különbséget más-más tájegységek nedűi között.
Az ásványvíz ideális mennyiségben tartalmazza mindazokat az ásványi anyagokat, amelyre szervezetünknek szüksége lehet, megelőzi elektrolit-háztartásának zavarait, és akár a vitaminok, támogatják az egészségünket. Ideális mennyiségben az ásványi anyag tartalom 400 és 2.500 mg/l között fordul elő hazánk jelenleg vagy száz kútjában és forrásában, amelyek közül 45-50 vízlelőhelyről palackozzák a vizet. Jellegük szerint kalcium-, magnézium-, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai fordulnak elő, de bármennyire is dicsérjük ásványi anyag tartalmukat, nem szabad elfelejteni, hogy mindennapos ivóvízhasználatra a szakemberek mégis az alacsonyabb, kevesebb, mint 500 mg/liter mértékben tartalmazót ajánlják. Akit az összetétel érdekli, megtalálja, ma minden palackozott terméken fel vannak tüntetve mennyiség szerinti értékek.
A természetes ásványvizek valljuk be jó ízük és kiváló szomjoltó tulajdonságuk mellett nagy előnyük más italokkal szemben az energiamentesség. Amikor az elhízás napjainkban világszerte a vezető a betegségek kiváltó okai között van, addig nagyon nagy értéket lehet tulajdonítani annak, hogy az egészséges életmódot választóktól kezdve a fogyókúrázókig minden korosztály fogyaszthatja. Az ásványi anyagok felnőttek számára egészségügyi szakemberek által ajánlott napi mennyiségét a Magyar Élelmiszerkönyv erre vonatkozó előírása tartalmazza. A rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető például kalcium tartalmúnak, amelyiknek tartalma több mint 150 mg/liter, bár az előírás szerint a kalcium napi ajánlott mennyisége 800 mg, ahhoz, hogy ez a mennyiség szervezetünkbe jusson naponta 5-6 litert is meg kellene inni, így ez irreális fogyasztás lenne. Nyilván azt is számításba vették a szakemberek, hogy nem a víz az egyetlen, táplálékul szolgáló forrás a napi bevitelt tekintve, és hogy azt más élelmiszerek is tartalmazzák.
Tévedés ugyanis, hogy a sok ásványi anyagot tartalmazó ásványvizek rendszeres fogyasztása egészséges, ugyanis kifejezetten káros lehet, ha túl sok ásványi anyag rakódik le a szervezetünkben, említhetjük itt a nátriumot példaként, vagy a konyhasót, amely túlzott jelenléte megboríthatja a vízegyensúlyt. További példákat hozhatunk a gyógyvizek esetében. A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, olyanok, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. A természetesek összes ásványi anyag tartalma az említett 400 – 2.500 mg/ liter, a gyógyvizeké 25-30.000 mg/liter. A természetes ásványvizeket egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvíz csak orvosi utasításra, javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyasztható.
Különböző kategóriákra más-más előírások érvényesek. A természetes ásványvíznek védett vízadó rétegből kell származnia, eredendően tiszta, szennyeződésmentesnek, kezeletlen, emberi beavatkozástól mentesnek kell lennie. A palackozott vizek közül a forrásvizet az eredet helyén kell palackozni, a palackozónak szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. A dúsított és ízesített vizek, melynek alapja csak természetes, forrás vagy ivóvíz alapú lehet, de ezeket mesterségesen állítják elő, engedélyezett adalékanyagokkal és aromákkal. A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, míg az ivóvíz összetétele attól a víztől függ, amelyből előállítják, folyó menti parti kutakból, fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá, hogy az háztartási célokra használható legyen.
Nézzük, ha betérünk egy boltba, mégis melyik palackozott vizet válasszuk. A gyomorsavtúltengésben szenvedők számára hasznos lehet a magas hidrogén-karbonát tartalmáról ismert Theodora Kékkúti ásványvíz, amely alapból is gazdag a magas oldott ásványi anyagban. A második legmagasabb oldott ásványi anyag tartalom alapján a Visegrádi, ezt követi a Fonyódi forrásvíz, amit sokan ásványvízként ismernek, és a Natur Aqua, ez utóbbi Zalaszentgrótról származik, szulfáttartalma miatt ismert. A Mizse, azaz a lajosmizsei az alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizek közé tartozik, rendszeres fogyasztásra ez is kiváló, összetevőinek arányait figyelembe véve a nátriumszegény-diétához alkalmas. A Jana is csekély mértékben tartalmaz ásványt, ez a víz egy horvátországi forrásból származik.
Összességében választhatunk ásványi anyagban gazdag vizeket a szervezet feltöltése érdekében, vagy szegényebb kivitelűeket elsősorban hidratálás, átmosás céljából, érdemes időközönként váltogatni a kedvenc márkáinkat, és többféle vizet felváltva fogyasztani, egy kicsit tudatosabban atekintetben, hogy mire is van szükségünk.
A gyakorlottabbak felismerik a különbséget a márkák között, ízre, állagra való tekintettel. Sok természetszerető pedig nem boltokba jár, hanem egyenesen források felderítésére indul, mert ha közelebb akarunk kerülni a természethez, magunknak kell elmennünk ahhoz a hegyhez, melynek nedűjét szomjazzuk. Persze a bevizsgált, sokszor kitáblázott helyeken győződjünk meg róla, hogy a víz iható, és fogyasztásra alkalmas.
A kalcium csonterősítő, enzimaktivátor szerepe van, a D-vitamin befolyásolja a hasznosulását. A kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvizek kitűnő mészforrások lehetnek. A kálium sejtszinten van jelen, a sejtek fontos alkotóeleme, izommunkához is szükséges, szerepet játszik a sav-bázis egyensúly fenntartásában. Ásványvizeink kálium tartalma elég alacsony, a napi szükséglet 1 százalékát sem teszi ki.
A magnézium szintén befolyásolja az izomműködést, a növekedést, az idegrendszer sejtjeinek a felépítésében is jelen van. Egy liter ásványvíz legjobb esetben is a napi szükséglet ötödét teszi ki. A nátrium a vízegyensúly szabályzója, segíti a glükóz felszívódását, vérnyomást meghatározó, akár a só, ásványvizeink jelentős többsége 30 mg/l körüli értékkel rendelkezik.
A klór legnagyobb arányban a tengervízben fordul elő, a konyhasóval általában elég jut a szervezetbe, gyorsan felszívódik, és hamar távozik a szervezetből, az ásványvizekben elenyésző mennyiségben van jelen.
A foszfor tartalom ásványvizeinkre nem jellemző, a szénhidrátok és zsírok anyagcsere folyamataiban vesz részt, a kis mennyiségben szükséges fluor értéke pedig nem haladhatja meg az 1,5 mg/l értéket, van amiből túl sok káros is lehet.
Vasból a napi szükséglet kb. 12 mg, hiánya vérszegénységet, gyengeséget, fáradékonyságot okozhat, a jód pedig a pajzsmirigy-hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem, többnyire hiányzik ásványvizeinkben, pedig szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos, az ivóvizeink, csapvizeink még tartalmaznak belőle, ezért néha szükséges azt ilyenformán pótolni.
Érdemes megnézni a vizek lítium, mangán, szilícium, cink tartalmát is, az egészség szempontjából fontosak lehetnek, de szintén fontos, hogy a felsorolt elemek így együtt támogatják egymás működését a szervezetben, felszívódásuk sokszor függ a másik jelenlététől. (forrás: Internet)
Séd forrás a Somló-hegy lábánál
