A ma aktuális témák közül egy fejezetet szántam írni a fordítás alapján közösségi, eredetileg szociális bankolásnak nevezett jelenségről. A szociális kifejezés talán találóbb, ha megértjük hogyan működik.

Ma már nem feltétlenül csak pályázati úton, állami támogatás segítségével lehet kivitelezni egy vállalkozói elképzelést. A legkülönfélébb bankokban is felfigyeltek a hitelbírálat során arra a tendenciára, hogy egyes vállalkozások hasznot hoznak társadalmilag. Minél fenntarthatóbb egy küldetés, annál inkább gyümölcsözőbb üzlet válhat belőle, és annál kevesebb kockázattal jár belevágni.

A social banking áttörése, hogy a profit, az üzleti érdek társadalmilag hasznos befektetéseken keresztül valósul meg. A kezdeményezés fenntarthatóságát pedig az adja meg, hogy míg a piacon adott a megfelelő kereslet, a kínálattal értéket teremt. Ide sorolható a hasznos, vagy igény szerinti építkezés. Európában az utóbbi években social bankingot követve gyakorlattá váltak szegényebb társadalmi osztályok számára fenntartott projektek, amelyek annak ellenére, hogy olcsóbbak mégis száz százalékosan kihasználtak. A természeti katasztrófák által sújtott, pld. ártéri területeken mutatkozik igény az építő megoldásokra, egy-két projekt már erre is kiterjed. A kulcsszó a projekt, életszerű helyzetre valós választ adni, ahhoz megfelelő anyagi forrást teremteni, és hosszútávon biztosítani a továbbélését.

Néhány nagy márka az élen jár az innováció területén, egyikük többek között újrahasznosított cipőket, másikuk olyan termékeket gyárt, amelyek műanyaghulladékból, újrahasznosított poliészterből készültek. Rájöttek ugyanis, hogy az alapanyaguk állandóan újratermelődik, így azt nem kell első kézből legyártaniuk.

A Világbank szerint a megújuló energia lehet a megoldás a szegénység felszámolására, a tiszta energia pedig a felzárkózás eszköze. Bankcsoportja évtizedek óta megoldást szeretne találni a szegényebb országok lakosai számára, támogatja olyan városok építését, amelyek kevésbé függenek a fosszilis energiáktól, és figyelemmel kíséri azokat a beruházásokat, amelyeket megújuló energiákba fektettek.

A társadalmi, kulturális és környezeti hasznosság a social banking alappillérei. Az utóbbi időben évente körülbelül 15 milliárd dollárt invesztáltak társadalmilag hasznos vállalkozásokba világszerte. (THBE adat) Valamikor a kétezres évek közepén, a „nagy gazdasági világválság" idején döntöttek a piaci szereplők úgy, most, vagy soha, de a korábbihoz képest másfajta irányvonalon indulnak el, és átalakítják a bankrendszert. Bankok csődöltek be, míg eközben népszerű lett a social banking elmélete. Az elmélet egyébként már a múlt század végén jelen volt, kidolgozására mégis várni kellett, és ami az érdekes, hogy a világ több pontján ötleteltek egyidejűleg, egy indiai bankár például életműdíjat kapott a kidolgozásáért.

Egy hazánkban is ismert bank programot indított az EU által társfinanszírozott SEEDS keretein belül, amelyben az esélyegyenlőtlenséget csökkentő, a rászorulók életminőségének javítását elősegítő társadalmi vállalkozásoknak kínál segítséget, és nyújt vissza nem térítendő támogatást, miközben a cél nem is annyira a program anyagi vonzata, hanem az információ továbbítása és a tudás bővítése. Felkészíti a vállalkozásokat a bank arra, hogy finanszírozási forrásokat legyenek képesek gyűjteni, annak ellenére hogy non-profit működnek.

Magyarországon ilyen a Nem Adom Fel Alapítvány, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Re-Cikli Műhely, HelloAnyu, Búzavirág Alapítvány, ahol az innováció, az esélyegyenlőség, a fiatal munkavállalók támogatása, vagy éppen a környezetvédelem a fő cél. Van olyan kezdeményezés, ahol autista, hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak, ezzel is példát mutatnak emberségből.

A social banking aktív tevékenység, mely függetlenné és önállóvá teszi a befektetőt és biztosítja a hitelezőt is. Céljaink eléréséhez ezentúl nem kell megvárnunk, hogy tőlünk függetlenül tegyék meg az első lépéseket, kiírják pályázatok útján, nem kell támogatásokra várnunk ahhoz, hogy megvalósítsuk, s egyben társadalmilag hasznos tevékenységet végezzünk. Nem utolsó sorban további üzleti angyalokat vonzhatunk be a folyamat során.

Az életízű beruházások, az emberekbe vetett hit, és a jövő tudatos tervezése a legbiztosabb befektetések.